Egynyári nap

izzó héliumban fürdenek
léptek a fák alatt
ködben suhanva
hangos ízek
szép illatok
csobogó hemoglobin
suttogó fehérjék
alvó papírlapok
elázott gondolatok

milyen gyorsan rakódnak rá
eltakaró emlékrétegek
hogy a tegnapot
már csak tavalyi üvegben álló
memóriabefőttnek látom

Đa loss af år grét men / Ströken af Kwikfåd

Grét men af år daling håmländ,

sevönín flox fram wix af länd, 

sevön flox fram tons ed borås,

ed thrí flox fram wålton råsen, 

led aby both strongbå njyten,

til strökenfild råden 

ån wyt preti håsen.

Đé häven hävi hanesten, 

ländhel såden,

glíming shilden, 

ryden håsen til strökenfild, 

fogi dél af Kwikfåd-bändring, 

wer đa strím russ flå af Thöndring.

Twenifå flox línen fast,

tilwåd Kwikfåd, yes at last, 

tilwåd ívelwiling låthren,

fram đa rrechid autlend.

Taf bilås af Kwikfåd, telen, 

wer ar år mäni grét men, 

twenifå flox

af strongbå wådjos?

Låthren komen, rint djí sé? 

Wachen ju along jår wé,

hiden on mong trín, mong bushen,

dak grín wíd ed döski lífen.

Laud wån af Thöndring, telen, 

wer ar år grét sådmen,

sen af wolfen,

läd af yren?

Låthren ar on jår neken,

rint djí höra, đé rönen?

Håsen jås trapdin til flud,

Möd flåt đär as däđli hud.

Wimen gađrin öp in måning,

sevönhöndrid måđren mauning,

mauning ån lost daling children,

yang wådjos ed händful grét men.

Đé ar wíping, krying hys,

holding aut ån hend til skys,

sheden tís daun ån gré chåls

honisöklen grån wer t' fåls.

Đer heö baunsen in đa kåld wind,

wich dömbli krys en bak

đa bänk af skysí lux så dípdak,

soråful ed wintötind.

Fađren ständen behynd wyfen, 

låren ån hed, kwyt bekepten.

Naun spåk en weöd, inthwåten.

Slíping as đa bråkön båns,

Kywtnes beheld åve gréfståns

af đa såtaftö bréfhaten.

Hétköznapi látvány

fölbuggyanó kecsöp
műanyag tányérról
földre csöpög

kibomló rózsák
meszelt fal tövénél
sötétlő tócsák

leszálló napkorong
tömény felhőkön át
éjbe bolyong

fortyog ólmosan
márvány lejtőn a
lávafolyam

leömlő fémes fonal
hamvas miseruhán
halálba lovall

Don’t say we have come now to the end

kövek közt az idő
kővé vált előbújt
denevér sugarak
szemünkkel átszeltük
a vár fokát csendes
éjjeli bogarak
felmelegítettek
a szavak nem zavart
se hír se plakát sem
a szürke madarak
miközben a hold az
égre szállt és az éj
bevetette Budát

(2015)