fölázott földből
előbújó giliszták
a márciusi lamozásban
halálra fagytak
testük lebomlott hamar
már szétmállott
szervezetük díszíti a
ropogós locsogós betonutat
néha attól félek
mi is csak giliszták
vagyunk és minek is
kúszunk elő a talajból
mert komótosan
eltömődnek a
kapillárisok
kihűl a bőrünk
mintha pusztán levedlett
kigyóbőr lennénk
ennyi voltunk talán
és nem is tudjuk azt
hogy a vér is közös bennünk
a földigilisztákkal
