Lávakövek

kihűltünk
mint sötét lávakövek
a kitörés után
hová vitte el az ősz újra
bennem kinőtt ágaidat

elloptam az arcod

bedobozoltam

egy alkalmatlan
pillanatban mégis
előkerestem

de addigra

már eltűnt

és reggelre

sötét lávakövekként

újra kihűltünk