Szóér

ez az ösvény szinte
világít már annyira
egyértelműen vezet
mint egy kis ügy
és benne az áramlat
engem is elfog az igyély
és száldokként úszom
lefelelé amerre visz
a szupolya víz
minket és a lelkünk
csobolyóként telik meg
parányi berek ölén
lehorgonyozunk
csak csillagok
hunyorognak
a mennyboltozaton
vénülő álmok
fiatalodnak meg
most bennünk
a hagymázas éj
összecsuporodik
virradatra
harmat borítja
illatos fürtjeidet
te hajnali
nemtőibolya

Kui ma ootan sind

kivilágítatlan kápolnában
gyújtatlan gyertyák
vadorzó városban
tátongó terek
üres üvegek
két napja egész
ellankadtam most
magamban vonszolok
némán néhány elhasználódott
gondolatfoszlányt mert
délen az éleny is más
ott neked és csak
este hallatszanak
bő hallgatás után
kongó kápolnában
a gyújtandó gyertyák
utánad sóvárgó sercegései

Paeval yelas

Vûllan etin aza
Yurmalo am
O haliva pÿza
Tuŝau sÿlam
Otam a haeth
Vÿĉam tuŝau
Illad paevath
Valad-e lossau

Maun cath hinyel

Mec illan ozmidad

Maun Itha Hîsilad

Maun cath hinyel

Ulad cÿtilec

Er a hae von yotalec

Hinyeli legzilec

A tuoha

Puran ŝeppam lissa

Taeth a viten naem

Ta haeli vayen

Paevas a Itha

Pÿrÿs o tura

A puran hulim

Aza naelim

Műtét

két óra se telt el
a beavatkozás óta
de már hiányzik
az eszköz
amivel átműtötted
a zsigereimet

On

音 on on

он on ón on

on own on ón onn

Merre vér?

merre mere mér mier
мир mur meir mehr

mire mire mire mire

myr myrrh mer mér

verre verre vér vier

výr vür veir ver

vire vire vire vire

выр вир vär vér

A Fehér Város (Aleppó ostroma)

nézz bele a szélbe
szagold meg az eget
kézigránát-színek
szelik épp félbe

szirénáktól éjjel
a pincékben remeg
elhagyott harcieb
faltól ne térj el

körben a hadakba
merednek szem-kutak
elfogyó élet-patak
csorog a fagyba

a barna batlák dalra
nyártól nem fakadnak
a gólyák elmaradnak
ne menj be balra

hó helyett már most
gyilkos gyertyák lángja
új burkolatában várja
a hamufedte várost

Ennyi

nem tudom
mi vág most
milyen időszak
talán a szél árasztotta
ki a könnycsatornámat