2016. november 15., kedd

Szerintem az vagyok

1. reggelire négy szelet
vékony margarinos
abonett rajta kecsöp
2. ebédre furcsa kőleves
sáfránnyal és fűvel
kihűl de gyorsan fogy
3. uzsonnára mézes bróni
lejmolt kávé kunyerált
tejjel és cukorral
4. vacsorára hazamegyek
szüleimtől habzsolok
nehogy alultáplált legyek
(szerintem az vagyok)

2016. november 13., vasárnap

Moja prvá bohoslužba

počúvam srdcom
jak spieva moja
prababka
s kým som
sa nestretol
nikdy a nejak
predsa cítim jej
prítomnosť
čisté ráno
dychtiaci ľudia
finský nápev
vlniaci sa
cvendžiaci
zbožný spev
počúvam
a nájdem svoj
vnútorné ticho
na svojej prvej
bohoslužbe

2016. november 12., szombat

Utcák forgalom nélkül

utcák forgalom nélkül
száradnak föl az éjjeli
hold ködös szemétől
a város sterilen nyúlik
el messzire semmi sem
zavarja meg a pazar
lakótelepek és ódon
vakolatos kiskastélyok
külső burkolatát
milyen lenyűgözően
élénktelen most a park
is ahogy a lámpák
komoran mosolyognak
ránk és a települések
minden testzöreje halkan
duruzsolgat kettőt
villant egy taxi de
mintha csak jelenés lenne
ő is ahogy a mesteri
korkövületek ázott
és tátongó ablakai
az arramenőkre
rábólogatnak

cuppanós cipőben egyedül
tartok már a bázisomra
mellettem zizzen az
avar is és azt hiszem
ember jár mögöttem
léptemen nyomomon
de már csak én vagyok
és lelkem kivetült
árnyékalkotásai

2016. november 7., hétfő

Baleset esőben

savas esők esnek
kimossák belőlünk
az olthatatlant

arcunkról csöpög
ruhánkról hullik le
rókabőrünk

kis tócsákból lesznek
pszichécsatornák
kudarcelvezetők

összeállt és újra
szétvált a csapadék
baleseti sejtosztódás

a kiáradáson átsuhant
rozsdás villamos
keresztbeszelte

2016. november 2., szerda

Metamorfózis

selymes nyírfakérget
simítottam puhán és
ettől elrévedt

szinte meggyújtott
ahogy húztam az ujjam
rajta átforrósodott

leégett nyírfaerdő vett
körül a szemem
kihűlt hamuba tévedt

arany szénné vált
a törzs rönk lomb gally
és egy pernye megtalált

hosszan világított rám
lassan vele lobogtam én is
egy őszi éjszakán